Mariska néni háza – Turisztikai Információs Pont

A Fertő és a kerékpározás összetartozik. Bizonyság erre a tavat részben, vagy egészben megkerülő több ezer biciklis évente. A táj szépsége, a jól kiépített határon átnyúló úthálózat mellett számtalan szabadidős lehetőség csábítja kerekezésre a vendégeket. A képzett túravezetők, a bicajosbarát éttermek, a helyi borkóstolók, a szálláshelyek, a tavi hajózás, és a kulturális-történelmi attrakciók egyaránt felkészültek a kerékpáros vendégek fogadására.

A Fertő menti kerékpárút egy része az EuroVelvo (Európai Kerékpárút Hálózat) hálózatban is megjelenik, hiszen a tó déli partján lévő kerékpárútszakasz az Eurovelo 13, azaz a Vasfüggöny kerékpárút része.
A Vasfüggöny keletre és nyugatra osztotta Európát, 1989-ig szöges drótkerítés választotta el Ausztriát és Magyarországot. A politikai megosztottság, a határzár, a zárt zónák jelentettek a természetnek egy kedvező békés, háborítatlan állapotot, melyre ideális volt 1992-ben a magyar, majd 1993-ban az osztrák oldalon is nemzeti parkot alapítani.
A Vasfüggöny nyomai már nagyrészt eltűntek a tájból, csupán az emlékhelyek, figyelmeztetnek a második világháború utáni megosztott állapotra (Vasfüggöny Emlékhely Hegykőn és a Páneurópai Piknik emlékparkban Fertőrákos mellett).

A Fertő-táj és a hegykői turisztikai információs pont egy különleges szálon is kapcsolódik a kerékpározáshoz. Hegykő egykor Széchenyi-birtok volt. A centrum épülete – Mariska néni háza – a Széchenyi Ödön parknál található (9437 Hegykő, Nyárfa sor 5. ). Széchenyi Ödön édesapja, gróf Széchenyi István, és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a drezinával. Ez volt a kerékpár őse, amelyet haza is hoztak Magyarországra. Ezzel kezdődött a kerékpározás Magyarországon.

Drezina (futógép) a kerékpár őse
Kép forrása: Wikipedia
Kép szerzője: Gun Powder Ma

A kisebbik Széchenyi fiú, Ödön nagyon érdekes életutat járt be. „Londonban megismerkedett a tűzoltás minden apró részletével. Hazatérve megszervezte Magyarország első tűzoltó-egyesületét. Ez olyan hatékonyan működött, hogy híre bejárta Európát. A török kormány is tudomást szerzett róla, és meghívta Ödönt Isztambulba. A török tűzoltóság megszervezéséért ritka elismerésben részesült: pasai rangot kapott anélkül, hogy át kellett volna térnie a muszlim vallásra. Ott telepedett le, másodszorra ott nősült, görög lányt vett feleségül. Béla halála után ez utóbbi komoly jogi perpatvart okozott, mert fiát, Széchenyi Bálintot ki akarták zárni az örökségből. A két ügyvéd a nagycenki kocsma kaszinójában esett egymásnak. Ha Cenket nem is, de megkapta a hegykői kastélyt és négyszáz holdas birtokot” (Száz magyar falu – Nagycenk Arcanum)

gróf Széchenyi Ödön (1839–1922). Rusz Károly metszete.
Kép forrása: Wikipedia

A fejlesztés helyszíne egy egykori hegykői lakos háza, aki a falujára hagyta az ingatlant, hogy ott a közösség céljainak megfelelő fejlesztés jöhessen létre.

Látványterv – Mariska Néni Háza

A hegykői kerékpáros centrum a tavat megkerülő biciklisek egyik bázisa lesz, ahol minden szükséges információ rendelkezésre áll majd. Emellett a komoly vendégforgalmat lebonyolító település turisztikai információs irodája is lesz egyben. Hegykő, Sopron és Bük után a kiemelt turisztikai térség harmadik leglátogatottabb települése.

Ha Mariska néni a fellegek közül letekint falujára, egykori házára, mostanában biztosan jókedvre derül.

Látványterv – Mariska Néni Háza