A fertőszéplaki remeték

A fertőszéplaki Széchényi-kastély, melynek a megújítása a Fertő-táj ékkövei programban zajlik, a Templom dombon áll, a hármas halommal szemben. A hármas halom, mely a magyar és a Széchenyi címernek is fontos része, Fertőszéplakon a templom és a mellette lévő két kisebb halom (Kálvária és Szent Szív) formájában ismerhető fel. A felső, a nagy kastély adott otthont a Széchényi családnak, amikor a széplaki birtok a kezelésük alatt állt. Létezett azonban egy alsó kastély is, melyről nagyon keveset tudunk. Lajber Imre, a település történetének feldolgozója tesz róla egy utalást: 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak.

Az utalásban szerepel egy rejtélyes szerzetes rend, az örök némaságot fogadó barátok rendje. Az egykori alsó kastély ebben az időben tehát a csend kolostora volt, melynek lényegéről Ottlik Géza szavai sejlenek fel, amelyet az Iskola a határon című művében fogalmazott meg:

„Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság;
s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.”

A némasági fogadalmat tett szerzetesek nem beszélhettek egymással, a nem érintkezhettek a külvilággal, egyes források szerint az örök némaságban a hangszálaik is elsorvadtak. Fogadalmuk alól évente csak néhány nap jelentett kivételt, amikor a refektóriumban összegyűltek és imádkoztak.

A rendet a 10. század végén Ravennában született arisztokrata Romuald (a lombardiai  hercegi család sarja, később Szent Romuald) alapította azzal a céllal, hogy a rend tagjai magányosan, befelé fordulva, elmélyülten, imádkozva jussanak el a lelki tökéletességhez. Romuald egy megrázó esemény hatására lépett az aszkéta útra: édesapja megölt egy embert, és helyette vállalta a vezeklést, szerzetesnek állt. Az feltételezik, hogy Romuald a legszigorúbb szerzetesrendet kereste, ahol méltóképpen tudna vezekelni, de egyiket sem találta elég szigorúnak, ezért a saját útjára lépett. A történet alapján a toszkán hegyek között megpihent Maldolo gróf birtokán, és az itt átélt látomás alapján hozta létre az első remeteséget Campa Malduli néven. Látomásában mennyekbe vezető lépcsőt látott, amelyen fehér ruhás szerzetesek jártak fel s alá.

Viseletük miatt “fehér barátokként” vagy “fehér bencésekként” is emlegetik a kamalduli rend szerzeteseit. Fehér csuhában jártak, lábbeliként sarut vagy csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat viseltek. A remeték hosszú szakállt hordtak, a monostorban élők borotválták arcukat.

A rendet a kalapos király feloszlatta. Magyarországon leghíresebb kolostoruk Majkon található. Napjainkra nem sok követőjük maradt. Lengyelországban, a krakkói Bielanyn mindösszesen kilencen élnek kolostorukban, emellett a becslések szerint 182 nővér él Szent Romuald tanításai szerint, valamint vannak szerzetesek Amerikában, Indiában, Brazíliában és Tanzániában.

Fertőszéplakról a fehér bencések eltűntek, a kis kastély sem létezik, csupán emlékük maradt meg és a példájuk, hogy hogyan lehet a kontemplációt, a remeteélet magányát és a bencés regulát összhangba hozni.

Forrás: fertoszeplak.hu, turizmusmagazin.hu, wikipedia.org, majkikolostor.hu, szerzetes.hypotheses.org, vizpartifejlesztesek.blog.hu, webumenia.sk