Letölthető kifestő és útikalauz

A Fertő-tó, a környező táj és települések nem csak hihetetlen természeti értékeikkel, de gazdag kulturális kincseikkel és épített örökségükkel is páratlan utazási élményeket nyújtanak az ide látogatóknak. A környék látnivalóinak felfedezéséhez a Fertő-táj ékkövei projekt jóvoltából most számtalan segítséget kaphatnak az utazók. Legyen szó kicsikről, nagyokról, természetkedvelőkről vagy a hagyományok nyomában járó utazókról, a Fertő-táj mindenkinek tartogat meglepetéseket.

Színezd ki a Fertő-tájat kifestő
A legifjabb korosztálynak készült a Színezd ki a Fertő-tájat kifestőkönyv, amelyen keresztül a Fertő-tájra látogató család kalandjait kelthetik életre a gyerekek. Az egyedi, kézzel rajzolt illusztrációk kiszínezése során tíz különleges programot ismerhetnek meg a legkisebbek, amelyek bevezetik őket a környék látnivalóiba, bemutatva a táj különleges természeti környezetét, növény- és állatvilágát. A kifestőben helyet kapott több, a tájhoz kapcsolódó fejtörő is.
A kifestő letöltése pdf formátumban itt.

Fertő-táj útikalauz
Az iskolásokról sem feledkeztek meg a projektben: látványos és részletes útikalauz készült a kirándulásra indulóknak. A kiadvánnyal elsősorban azoknak a pedagógusoknak a munkáját szeretnék segíteni, akik osztálykirándulást vagy projektnapot szerveznek diákjaik részére. Az útikalauz tartalmazza a most létrehozott vagy megújult látnivalók részletes bemutatását, kiegészítve azokat minden szükséges információval, amelyek hozzájárulnak a szervezés sikerességéhez. Megtalálhatóak benne a helyszínek pontos elérhetőségi, javaslatok a megközelítésre, parkolásra. A készítők szándéka szerint az útikalauz nagy segítséget jelentenek majd e csodás tájon töltött idő megtervezéséhez.
Az útikalauz letöltése pdf formátumban itt.

Fertő-táj ékköveinek rövid bemutatása
 A „Fertő-táj ékkövei” projekt fejlesztéseinek köszönhetően két új látnivaló, és négy nevezetesség várja mindazokat, akik szeretnék közelebbről megismerni e páratlan táj rejtett értékeit. A könnyedén zsebre rakható leporelló rövid útmutató e hat ékkő felfedezéséhez.
A leporelló letöltése pdf formátumban itt.

MEGÚJULT LÁTNIVALÓKKAL, ÚJ KALANDOKKAL VÁRJA FELFEDEZŐIT A FERTŐ-TÁJ

Csodák nyomában hazánk nyugati szegletében


A Fertő-tó és az azt körülölelő táj a környező településekkel a világ legszebb tájai közé tartozik, amelynek révén az UNESCO 2001-ben felvette a régiót a világörökségek közé. A megtisztelő tagságot a térség  gazdag történelmi, kulturális és épített örökségével, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A „Fertő-táj ékkövei” projekt fejlesztéseinek köszönhetően két új látnivaló, és négy nevezetesség korszerűsítve, helytörténeti, kulturális és természeti kincsekkel gazdagítva várja mindazokat, akik szeretnék közelebbről megismerni e páratlan táj rejtett értékeit.


Felsorolni is lehetetlen azokat a történeteket és látnivalókat, amelyek a világ egyik legszebb vidékeként számon tartott Fertő Kultúrtájra csábítják az utazókat. Ide kötődik Tündér Rózsa, Hany Istók legendája, a Széchényiek és Eszterházyak élete, és itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is. A legismertebbek mellett azonban olyan felfedezni valókat is tartogat a táj, amelyeken keresztül a Fertő környékének eddig rejtett arca tárul fel a kíváncsi utazók előtt.  A természet, falvak és a helyiek mindennapjainak újabb és újabb történeteit ismerhetjük meg a Fertő táj ékkövei nevet viselő projekt keretében létrejött vagy megújult látnivalókban is.


A Fertő-táj ékkövei


„Évente mintegy százezer látogató érkezik térségünkbe, de szeretnénk, ha még többen vennék észre a vidék rejtett szépségeit is. Minden településen, majdnem minden dűlőn találunk kiemelkedő kulturális vagy természeti értéket, de a Fertő-táj igazi különlegessége ezek összességében, a sokszínűségben rejlik.”– mondta Taschner Tamás, a konzorciumvezető Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője.


„Nem véletlenül kapta projektünk a Fertő-táj ékkövei nevet. A vidék annak mutatja meg magát teljes egészében, aki rászánja idejét a legendák megismerésére, a kastélyok, falusi kistemplomok bejárására, a főúri családok és paraszti hajlékok történeteinek meghallgatására, a parkok, a tó környékének bebarangolására, a védett növény- és állatvilág felfedezésére. Érdemes a látnivalókat sorra venni, és mint az ékköveket a nyakláncra, úgy felfűzni az élményeket a túrák során. Mindegy, hogy valaki az aktív kikapcsolódást vagy éppen a spirituális elmélyülést kedveli, a Fertő-táj felejthetetlen emlékeket kínál az ide látogatóknak.”

Felejthetetlen élményeket ígér a Fertő-táj rejtett szépségeinek felfedezése


A Fertő-táj ékkövei projekt a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának vezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség és az érintett hat önkormányzat együttműködésében valósult meg. Összesen 406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.


Peisonia Látogatóközpont, Fertőszéplak – a kultúrtáj csodáinak nyomában


Érdemes a táj felfedezését a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpontban kezdeni, melynek nevét a Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. A látogatók felkészülésének, beavatásának helyszíne a kiállítás, melyen keresztül megismerhetik és megérthetik a vidék egyedi, univerzális értékeit a felújított Széchényi-kastély emeletén kialakított új látogatóközpontban. A páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek kultúrája, a főúri és paraszti építészet, a régészeti feltárások mind helyet kaptak a táj esszenciáját megmutató kiállításban, melyet végigjárva már bennfentesként indulhatnak tovább felfedező útjukra a világörökségi helyszínekre.

A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont az új Peisonia Látogatóközpontnak.


Nem csak a Látogatóközpont, de az annak otthont adó, felújított kastély és történelme is impozáns. Fénykora a Széchényiekhez kötődik: Széplak és a kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a család lakhelyéül. Ez idő alatt a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom, az az egyedülálló együttes, mely magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot. Ezzel szemben áll a kastély, ahol született a Magyar Nemzeti Múzeum és a levéltár alapítója, Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja. Az épületet a rendszerváltozás után vásárolta meg az önkormányzat, nemrégen pedig a kulturális és a történelmi értékek iránti tiszteletét kifejezve nemrégen „Széchényi Ferenc tér”-re nevezte át a közterületet.

Interaktív kiállítás, ajándékbolt és kávézó is helyett kapott a Peisonia Látogatóközpontban.

Gloriette-kilátó, Fertőboz – kilátás a Fertő-tájra


A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és nádasok rengetegét, annak mindenképpen érdemes megtenni a tengerszint felett 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat.

A franciául „kis házat” jelentő gloriett vagy gloriette kilátó történelme több mint 200 évre nyúlik vissza. Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben építtette a Fertőboz fölötti magaslat szélén József nádor látogatásainak emlékére.

A felújításnak köszönhetően ismét méltó fényében tündököl. A beruházás keretében új külsőt kapott, kupoláját és feliratait helyreállították. Díszburkolatú fogadótérrel, fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpártárolóval kiegészülve várja látogatóit. A bozi Fő utcáról 330 lépcsőfok vezet a gyalog megközelíthető Glorietthez, de Kisboz és a mázsaház felől kerékpárral is elérhető. Felérve csodálatos kilátás nyílik a Fertő-táj egészére, jó időben a több mint 60 kilométerre lévő Pozsonyi várig is ellátni.

A kilátótól lenyűgöző kilátás nyílik a Fertő-tájra.

Papkert, Hidegség – lelki fürdő az élővizek kertjében


A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára.
A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet.
Az egyedülálló kert felfedezői új, terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást. Az ösvényeken és fahidakon vezető sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik. A mezítlábas sétányon különböző burkolatú mezőkön, szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosón lépdelhetnek a látogatók. A kihívásnak engedve a fáradt utazó felfrissülhet, hiszen a víz és kövek lágyan masszíroznak és javítják a vérkeringést is.
A kert szívében található Mária barlang fontos kegyhelye az itt élőknek, az ide érkező zarándokoknak. Az előtte kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet ad.
A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon.

Itt pihenhet a szem, feltöltődhet a test és lélek.

Fertőhomoki tájház – hagyományok nyomában


Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ősi nyelvjárásukat ma az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének. A település önkormányzata 2001-ben vásárolta meg és újította fel a mai tájháznak otthont adó, műemlékvédelem alatt álló épületet, azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa e sajátos kultúrájú horvát település múltját és hagyományait.

A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték. Állandó kiállítása ugyanakkor interaktív elemekkel egészült ki, a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket.

A tájház – amely 2004-ben elnyerte „Az év tájháza” megtisztelő címet – Fertőhomok és a partvidék kulturális életének egyik kiemelkedő helyszíne. Helyt ad hagyományőrző rendezvényeknek, falunapnak, a Diófesztivál és a Világörökségi Nap eseményeinek is. A projekt fejlesztéseinek köszönhetően újabb rendezvényhelyszínnel bővült, a pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.

Új helyszínekkel bővült a Fertőhomoki Tájház.

Mariska Néni Háza, Hegykő – turisztikai információs pont


Hegykőhöz is kapcsolódik a biciklizés hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön park névadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet haza is hoztak Magyarországra.
A település fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival a Fertő part egyik központja. Itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része. A Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll Mariska Néni Háza: itt jött létre a település új turisztikai információs pontja, mely emellett a tavat megkerülő többezernyi biciklis turista megállóhelyéül, bázisaként szolgál. Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy fürdőzéssel való kombinálására.
A táj szépsége, a környékbeli falvak hangulata, a jól kiépített határon átnyúló bicikliút-hálózat mellett számtalan szabadidős lehetőség csábítja kerekezésre a vendégeket. Érdemes a mindennapok sietségét hátrahagyva kerékpárra szállni, és időt hagyva a felfedezésekre, elmélyülni a vidékben rejlő szépségekben.

Mariska Néni Háza a Fertő-táj turisztikai információs pontja.

Sarródi Tájház – mesterségek nyomában


Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród az a település, ahol a gyékényfonás tudománya a mai napig fennmaradt.  A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
A tájház a szálasanyag (gyékény, sás) feldolgozásának sokszínű bemutatóhelye. Helyiségeit bejárva ismerhetjük meg az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket, de a helyiek hétköznapjai és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.
A hagyományoknak megfelelően újraálmodott udvarban, az új fészerben található a falu megmentett régi cséplőgépe, mellette a paraszti gazdálkodás eszközei, és kisebb kerti szerszámok tekinthetőek meg.
A fejlesztések során nem csak az interaktivitást, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották: a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek a tetőre. Udvarán saját kútjából működtetett öntözőrendszer került kiépítésre. Emellett komposztálóval, valamint gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.

Előre egyeztetett időpontban csoportok részére múzeumi óra, kézműves foglalkozás foglalható a Sarródi Tájházban.

Mariska néni háza – Turisztikai Információs Pont

A Fertő és a kerékpározás összetartozik. Bizonyság erre a tavat részben, vagy egészben megkerülő több ezer biciklis évente. A táj szépsége, a jól kiépített határon átnyúló úthálózat mellett számtalan szabadidős lehetőség csábítja kerekezésre a vendégeket. A képzett túravezetők, a bicajosbarát éttermek, a helyi borkóstolók, a szálláshelyek, a tavi hajózás, és a kulturális-történelmi attrakciók egyaránt felkészültek a kerékpáros vendégek fogadására.

A Fertő menti kerékpárút egy része az EuroVelvo (Európai Kerékpárút Hálózat) hálózatban is megjelenik, hiszen a tó déli partján lévő kerékpárútszakasz az Eurovelo 13, azaz a Vasfüggöny kerékpárút része.
A Vasfüggöny keletre és nyugatra osztotta Európát, 1989-ig szöges drótkerítés választotta el Ausztriát és Magyarországot. A politikai megosztottság, a határzár, a zárt zónák jelentettek a természetnek egy kedvező békés, háborítatlan állapotot, melyre ideális volt 1992-ben a magyar, majd 1993-ban az osztrák oldalon is nemzeti parkot alapítani.
A Vasfüggöny nyomai már nagyrészt eltűntek a tájból, csupán az emlékhelyek, figyelmeztetnek a második világháború utáni megosztott állapotra (Vasfüggöny Emlékhely Hegykőn és a Páneurópai Piknik emlékparkban Fertőrákos mellett).

A Fertő-táj és a hegykői turisztikai információs pont egy különleges szálon is kapcsolódik a kerékpározáshoz. Hegykő egykor Széchenyi-birtok volt. A centrum épülete – Mariska néni háza – a Széchenyi Ödön parknál található (9437 Hegykő, Nyárfa sor 5. ). Széchenyi Ödön édesapja, gróf Széchenyi István, és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a drezinával. Ez volt a kerékpár őse, amelyet haza is hoztak Magyarországra. Ezzel kezdődött a kerékpározás Magyarországon.

Drezina (futógép) a kerékpár őse
Kép forrása: Wikipedia
Kép szerzője: Gun Powder Ma

A kisebbik Széchenyi fiú, Ödön nagyon érdekes életutat járt be. „Londonban megismerkedett a tűzoltás minden apró részletével. Hazatérve megszervezte Magyarország első tűzoltó-egyesületét. Ez olyan hatékonyan működött, hogy híre bejárta Európát. A török kormány is tudomást szerzett róla, és meghívta Ödönt Isztambulba. A török tűzoltóság megszervezéséért ritka elismerésben részesült: pasai rangot kapott anélkül, hogy át kellett volna térnie a muszlim vallásra. Ott telepedett le, másodszorra ott nősült, görög lányt vett feleségül. Béla halála után ez utóbbi komoly jogi perpatvart okozott, mert fiát, Széchenyi Bálintot ki akarták zárni az örökségből. A két ügyvéd a nagycenki kocsma kaszinójában esett egymásnak. Ha Cenket nem is, de megkapta a hegykői kastélyt és négyszáz holdas birtokot” (Száz magyar falu – Nagycenk Arcanum)

gróf Széchenyi Ödön (1839–1922). Rusz Károly metszete.
Kép forrása: Wikipedia

A fejlesztés helyszíne egy egykori hegykői lakos háza, aki a falujára hagyta az ingatlant, hogy ott a közösség céljainak megfelelő fejlesztés jöhessen létre.

Látványterv – Mariska Néni Háza

A hegykői kerékpáros centrum a tavat megkerülő biciklisek egyik bázisa lesz, ahol minden szükséges információ rendelkezésre áll majd. Emellett a komoly vendégforgalmat lebonyolító település turisztikai információs irodája is lesz egyben. Hegykő, Sopron és Bük után a kiemelt turisztikai térség harmadik leglátogatottabb települése.

Ha Mariska néni a fellegek közül letekint falujára, egykori házára, mostanában biztosan jókedvre derül.

Látványterv – Mariska Néni Háza

Magyarok maradtunk! – 1921. évi soproni népszavazás és a nemzetiségek

A Fertő-táj természeti adottságain túl változatos a lakosság összetételében is. A térséget jellemzi, hogy évszázadok óta él együtt három kultúra: a horvát, a német és a magyar, amely hármasság adja a táj kulturális sokszínűségét.

Jövőre lesz 100 esztendeje a soproni népszavazásnak, mely az egyetlen jelentős határmódosítást eredményezte az első világháborút lezáró békeszerződésekből eredő új határok vonatkozásában.

Rendkívüli kiadás
Kép forrása: sopron.hu

A népszavazás egy etnikailag vegyes térségben zajlott, hiszen a tájon évszázadok óta élnek magyarok, németek és horvátok. A szavazás a mai világörökségi táj több települését is érintette. A nemzetiségek egymás mellett élése, kultúrája, mely a tájat gazdagította a világörökségi jelölés egyik hangsúlyos eleme volt. A ma is élő nemzetiségi hagyományok elsősorban Fertőrákos, Fertőboz, Hidegség és Fertőhomok településekre jellemzőek. A „Fertő-táj ékkövei” projekt egyik fontos helyszíne a Fertőhomoki Tájház, a horvát nemzetiségi kultúrát bemutató kiállítása megújul, interaktív elemekkel várja majd látogatóit.

Kitelepítési emlékmű • Fertőboz
Kép szerződje: Peisonia Látogatóközpont

A “Fertő-táj ékkövei” projektből megújult Gloriette kilátót felkeresve érdemes megállni egy percre a felvezető ösvény lábánál. Fertőboz, második világháború utáni történelmének különösen szomorú éve volt 1946, amikor a német ajkú lakosságot kitelepítették. A kitelepítés igazságtalanságát súlyosbította, hogy Fertőboz lakossága az 1921-es soproni népszavazás alkalmával a magyar hazához való hűségét bizonyította.

A német nyelvű etnikum jelenléte a karoling időszakig vezethető vissza. Ezt a jól strukturált, jó adófizető, frank nemesek által birtokolt vegyes szláv és avar lakosságú mai nyugati határszélt hódították meg a magyar törzsek és rendezkedtek be tartósan 907-es pozsonyi csata után. A nemzetiségi összetétel a XVI. században változott meg jelentősen, mert a török csapatok portyázásaik során többször feldúlták a vidéket. Mivel a földbirtokosok munkaerő és adófizetők nélkül maradtak, ezért törekedtek az elárvult és elpusztult jobbágytelkek újranépesítésére. Nádasdy Tamás Nyugat-Magyarország legnagyobb földesura és horvát bán volt egy személyben. Ő telepítette át jobbágyait a szlavóniai Velika melletti mezővárosból magyarországi birtokaira. Így kerültek a Fertő-tájra a horvátok. A fertőhomokiak az ősi “kaj” nyelvjárást beszélik, ami annyira egyedülálló és archaikus, hogy zágrábi kutatók is tanulmányozták már.


E vegyes lakosságú terület egy részét érintette népszavazás, azaz a Fertő-táj Világörökségből Fertőrákos, Sopron-Balf, Fertőboz, Nagycenk településeket. A magyarok, németek, horvátok összefogása és magyar haza melletti hűsége kellett ahhoz, hogy a népszavazás sikeres legyen, hiszen a magyarság egyedül nem tudta volna biztosítani a többséget. A népszavazás diadala megmutatta, hogy a „soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot.” (Részlet az 1922. évi XXIX. törvénycikkből)


“Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!”


idézet József Attila: NEM! NEM! SOHA! című verséből

Kastély és magtár, kastély vagy magtár?

A fertőszéplaki Templom dombon egymással átellenben állnak az egyházi és a világi hatalom jelképei. A Mindenszentek-templom és a széplaki uradalmi kastély. Kitüntetett hely ez, amit már a kelták és a rómaiak is tudtak. A honfoglalás után, a magyarság uralmának megszilárdulását követően, a terület elöljárói is felfedezték.

A széplaki kastélynak az évszázadok során sok tulajdonosa volt. E hosszú sorból a Széchényi és Esterházy család magasan kiemelkedik. Ők a széplaki uradalmon túl, a térség sorsát is markánsan befolyásolták évszázadokon át.
A Széchényiekhez kötődik a kastély fénykora, amikor az épület a legnagyobb és legszebb formáját mutatta. Kapuja felett a család jelszavával: „Deus me regit, nihil mihi deerit ” Ez a mondat a Zsoltárok könyvének 22.1. részére utal:

„Dominus regit me, nihil mihi deerit”
(Az Úr vezet engem, nekem nem hiányzik semmi [más])

Ennek a leggyakoribb átirata „Az Úr az én pásztorom nem szűkölködöm.”

A birtok csak jelzálog-jogon volt a Széchényi családé. Állapota az 1771-es visszaváltásakor már meglehetősen leromlott. Az Esterházyak ezért a következő évtizedekben a négy szárnyból álló rezidencia nyugati és déli szárnyait lebontatták, ma is meglévő kerítést képező falszakaszokat megtartva. A keleti és az északi szárnyakat magtárrá alakíttatták át. A keleti szárny déli felének emelete is igen leromlott állapotban volt, ezt a részt újra kellett falazni. A rezidencia ablakainak kőkereteit és azok vasrácsait felhasználták a magtárablakok kialakításához. Az épület az átalakítás során elvesztette eredeti stílusjegyeit.

De lehet-e szebb és szimbolikusabb egy átalakulás? Vélhetően az Esterházy családnak csak egy gazdasági épületre volt szüksége és nem foglalkoztatta őket a godolat,

hogy mit jelent a mag. Az életet. A kezdetet.

Az újkori magyar történelem két kiemelkedő alakjának – Széchényi Ferenc és fia Széchenyi István –, életművének az alapjai innen erednek. Ezekből a lelki és szellemi magvakból táplálkozott a magyar reformkor, hazánk megújulása. A mély istenhit, a töretlen hazaszeretet, a felvilágosult politikai nézetek, a tenni akarás a nemzetért. Széchényi Ferenc ebben a kastélyban született. Élete, példája, nevelése nélkül nem vált volna azzá Széchenyi István sem, akit a történelem jegyez.
A fertőszéplaki magvak Nagycenken értek be. Ennek egyik legszebb kifejező példája a Körösi Csoma Sándor sírján lévő Széchenyi idézet:

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiaságtól lelkesítve – Körösi Csoma Sándor – bölcsőjét  kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazájától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Nem maga helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás és vas akarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel és nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!”

2020. őszétől a Széchényi-kastély a Peisonia Látogatóközpontnak ad majd otthont, amely a Fertő-táj ékkövei projektből valósul meg. További információ a látogatóközpontról itt.

Magyarul vagy horvátul szól az Isten Fertőhomokon?

Fertőhomok egy csendes kis falu a Fertő déli partján, ahol évszázadokon át a horvát nyelv és kultúra volt a meghatározó. Istentisztelő lakói rendszeresen jártak zarándok utakon, aminek a Fertőhomoki Tájház kiállítása is emléket állít. A “Fertő-táj ékkövei” projektnek köszönhetően a tájház új, állandó kiállítással, szabadtéri kemencével és nagyobb rendezvénytérrel bővül.

Fertőhomoki Tájház
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

A nyelvhasználat nemcsak a hétköznapokban kapott hangsúlyt, hanem az áhítat idején is, amikor a horvát hívek, Isten hívásának eleget téve, a Szent Anna-templomban anyanyelvükön misét hallgattak. Létfontosságú volt számukra a közérthető istentisztelet. Ennek ellenére Juranics Antal győri püspök (1825-37) magyarosító törekvései nem kerülték el Fertőhomokot sem. 1832-ben a Canonica Visitatio elrendelte Prikoszovich Mátyás hidegségi plébános számára, a horvát és magyar váltott nyelvű istentiszteletek egyidejű megtartását, mind Hidegségen, mind a homoki filiában minden vasár- és ünnepnapon. A korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyv indoklása szerint mindkét község lakossága „kevés kivétellel” jól tud magyarul. Mindenesetre tény, hogy egy 1817-ben kelt levélben a homokiak egyértelműen kifejezték ragaszkodásukat a horvát nyelvű istentisztelethez. Prikoszovich, aki az anyakönyvi bejegyzések tanúsága szerint csak törte a magyar nyelvet, megtanulta a magyar prédikációt. Láthatóan az 1830-as évektől kezdődik el az a folyamat – minden bizonnyal a reformkori magyar liberális nacionalizmus hatására – hogy a települést egyre inkább magyarként kezdik emlegetni. Korábban Vályi András 1797-ben megjelent munkájában Homokot horvát falunak nevezi, hasonlóan az 1827-es győri egyházmegyei sematizmushoz. Nem sokkal később Fényes Elek mind 1836-ban, mind pedig 1851-ben már magyar falunak írja le Homokot. Hasonló változás figyelhető meg az egyházmegyei évkönyvekben is: az 1845-ös és 1847-es év szerint még a faluban beszélt nyelv a horvát és a magyar, 1851-ben már csak a magyar.

Az 1800-as évek második felében időnként heves harc dúlt a fertőhomoki plébániáért. Ebben a ma már érthetetlennek tűnő és egyházhoz, keresztényekhez nem méltó perpatvarban a horvát nyelv tudása, vagy nem tudása központi szerepet játszott. A sok huzavona után 1868-ban Gayer József lett a plébános (1868-90), akihez a püspök magánlevelet intézett, melyben többek között tudatta vele, hogy a

„ …horvát nyelvet nem tudod, azért investiturát jelenleg nem kaphatsz, de fogsz kapni, ha vagy a horvát nyelvet megtanulod, vagy a különben magyarul is tudó nép veled, mint magyarral is, megelégedve lesz… “


Gayer végül is nem sajátította el a horvát nyelvet, de a nép megelégedett vele. Az evangéliumot ugyan horvátul olvasta fel, de később felkérték, hogy hagyjon fel vele, mert sem ő, sem a hallgatóság nem érti meg. Így oldotta meg egy jámbor pap a nyelvkérdést a homoki templomban.


További információ a Fertőhomoki Tájházról: itt.

A Papkert és a keresztény misztika Hidegségen

A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. Itt pihenhet a szem, feltöltődhet a test és lélek. A Fertő-táj ékkövei projektnek köszönhetően a barangolást terakotta színű kényelmes gyalogos úton kezdhetjük meg az élővizek kertjében, tovább barangolva ösvényein fahidakon kelhetünk át. A sétautat szegélyező táblákon a bibliai idézetek mellett spirituális szimbólumokat is felfedezhetünk, amelyet tekintetünkkel követve meditálhatunk.

Sétautat szegélyező táblák • Papkert, Hidegség
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

Természeti értékét az itt élő növény és állatvilág sokszínűsége jelenti, kultúrértékét pedig a helyi különleges diófajták és további ősi gyümölcsfajták adják. A dús vegetációjú kertben számos védett madárfaj fészkel. Találkozhatunk itt széncinkével, feketerigóval, nagy fakopánccsal, őszapóval egyaránt. A területen 21 forrás fakad, melyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják, duzzasztják. Az így kialakult kisebb-nagyobb vízfelületek több kétéltű faj élőhelyei. A kecskebéka, a tavi béka, és a barna varangy szintén otthon érzi magát.

Kneipp sétány • Papkert, Hidegség
A mezítlábas sétány és friss forrásvízzel táplált folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosó keret .
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

A több mint kéthektáros terület nagy része erdő, de találunk itt kápolnát, kis tavakat, szabadtéri színpadot. A kert különlegessége egy kővel kirakott mélyedésbe helyezett Mária-szobor, a Szűzanya-barlang. Ezen adottságok adtak kiváló alapot a Papkert keresztény meditációs parkká fejlesztéséhez. A tervezőmunka a Pagony Táj és Kertépítész Iroda munkatársai és Reisner Ferenc plébános úr szellemi energiáira, a tájhoz, a kerthez kötődő mély kapcsolataira támaszkodott. A fejlesztés mottója az „Úton a végtelen felé – lelki fürdő az élő vizek kertjében” volt.

Hátsó körút • Papkert, Hidegség
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

„Jézus ezt felelte neki: » Ha ismernéd Isten ajándékát, s azt, aki azt mondja neked: Adj innom, inkább te kértél volna tőle, s ő élő vizet adott volna neked. «  »Uram« – mondta erre az asszony –, »hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan vehetnél hát élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki ezt a kutat adta nekünk, s maga is ebből ivott a fiaival és állataival együtt?« Jézus azt mondta neki feleletül: »Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne. «”

János evangéliuma.
Mária barlang • Papkert, Hidegség
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, melyről kiderült, hogy valójában egy Árpád-kori templom kibővítése. A régi rész annyira értékes, hogy utóbb leválasztották a toldásról így a régi körtemplom újból eredeti formájában látogatható. Noha a keresztények nem szerették e formát – lévén a pogány időket idézik, körtemplomok máshol is találhatók a Kárpát-medencében. A kör valójában a végtelenség és a teljesség szimbóluma és ebben az értelemben Istené is. Az itt található freskók közül kiemelkedik a szentélyben a mandorlában trónoló Christus pantokrator – világbíró Jézus alkotás, mely gótika és a ortodox kereszténység ősi tematikájához tartozik.

Szent András templom • Hidegség
A kép szerzője: Pellinger Attila / Forrás: Wikipedia

Így egészíti ki egymást a körtemplom és a meditációs kert Hidegségen.


További információk és fotók a Papkertről: itt.

A gyékényfonás, mint Sarród egykori híres népi ipara

A Fertő-táj ékkövei fejlesztési program egyik helyszíne a Sarródi Tájház, mely a település egy régi, megmentett lakóháza és portája. A tájház sok kincset rejt magában, régmúlt korok emlékeit, eszközeit, a régi Sarród hétköznapjait és ünnepeit lehet megismerni kiállításon keresztül. Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de ami csak Sarródhoz kapcsolódott az a gyékényfonás volt.

Sarródi Tájház
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

A Fertő vidékének falvai a közeli Bécs építkezéseit látták el nádfonattal az 1900-as évek elején, továbbá felvásárlók közvetítették a vásárlók felé a terméket. A nagyobb gyékényponyvák elérték a 1,5×3 méter nagyságot, ami kiválóan alkalmas volt például a mészárosok kocsijába, takarónak, vagy akár a tyúkászok ketreceit védő sátortakarónak. E háziipari termeléshez alakították a házakat Sarródon, ahol több családnál a hátsó szoba 5,5×5 méteresre épült, hogy elférjen benne a gyékényszövő szék. A négy oszloplábat a földpadlóba süllyesztették, illetve a lábaknak deszkával, téglával kibélelt lyukat hagytak, beleillő fedőlappal, hogy a szövőszék nyáron vagy lakodalmak alkalmával kivihető legyen az udvarra, és ismét helyére állítható legyen.

Gyékényszövés a Sarródi Tájházban
A kép szerzője: Pellinger Attila / Forrás: Wikipedia

A mesterség tudása mellett fontos volt a megfelelő alapanyag. A nyersanyagot pedig könnyűszerrel tudták beszerezni, hiszen a falu határában megtalálható volt a gyékény. Sarródon is általában augusztus 15., azaz Nagyboldogasszony napja után kezdődött az aratás és szeptember végéig is eltartott, de szükség szerint máskor is vághattak. Csónakokon vagy térdig érő vízben állva aratták. A Csallóközben és a Fertő vidékén a növényt zölden vágták, a munkához ívelt pengéjű, kaszaszerű, hosszú nyelű vágóeszközt, nádvágókést használtak. A kivágott gyékényt egy-két hétig a vízparton hagyták száradni, majd kévékbe kötve hazaszállították. Ha a kévék nem voltak eléggé szárazak, akkor otthon még tovább szárították. Utána újra összekötözték, majd a felső részüket levágva további felhasználásukig száraz szellős helyen tárolták őket. A sarródiak leginkább helyben a Fertő vidékéről, Fertőrákosról, valamint a Zala megyéből szerezték be gyékény szükségletüket. A község szegényebb néprétege űzte ezt a munkát. A learatott növényeket a téli időszakban (november és április között) a parasztházak hátsó szobáiban felállított szövőszéken szőtték az asszonyok. Először a gyékényt hasították, majd szövés közben folyamatosan vizezték, hogy ne szakadozzon. A sást hasítás nélkül vizezés után fonták.

Légifotó Sarród
A kép szerzője: Pellinger Attila / Forrás: Wikipedia

A gyékényfonás majdnem kizárólag sarródi specialitás, olyannyira, hogy csak rendelésre készítették a szatyrot. Körülbelül 300 ember foglalkozott a fonással 1920 és 1930 között. Gyékényből lábtörlőt, padlógyékényt, nagy gyékényt, hentes szatyrot, bevásárló, iskolai és házi szatyrot, cekkert készítettek. A háziiparon belül az 1960-1980-as években a sásfeldolgozás folyt. A sásból sodrott „in” készítését már gyermekkorban megtanulták, majd a gyékénymunkák háttérbe szorulásával napjainkban lábtörlőket készítenek belőle, divatos székülőkéket fonják be.

Forrás: Sarród monográfiája, Arcanum: Magyar néprajz, Sarród 700

A fertőszéplaki remeték

A fertőszéplaki Széchényi-kastély, melynek a megújítása a Fertő-táj ékkövei programban zajlik, a Templom dombon áll, a hármas halommal szemben. A hármas halom, mely a magyar és a Széchenyi címernek is fontos része, Fertőszéplakon a templom és a mellette lévő két kisebb halom (Kálvária és Szent Szív) formájában ismerhető fel. A felső, a nagy kastély adott otthont a Széchényi családnak, amikor a széplaki birtok a kezelésük alatt állt. Létezett azonban egy alsó kastély is, melyről nagyon keveset tudunk. Lajber Imre, a település történetének feldolgozója tesz róla egy utalást: 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak.

Mindenszentek templom, Fertőszéplak
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

Az utalásban szerepel egy rejtélyes szerzetes rend, az örök némaságot fogadó barátok rendje. Az egykori alsó kastély ebben az időben tehát a csend kolostora volt, melynek lényegéről Ottlik Géza szavai sejlenek fel, amelyet az Iskola a határon című művében fogalmazott meg:

„Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság;
s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.”

A némasági fogadalmat tett szerzetesek nem beszélhettek egymással, a nem érintkezhettek a külvilággal, egyes források szerint az örök némaságban a hangszálaik is elsorvadtak. Fogadalmuk alól évente csak néhány nap jelentett kivételt, amikor a refektóriumban összegyűltek és imádkoztak.

Kálvária, Fertőszéplak
Kép szerzője: Peisonia Látogatóközpont

A rendet a 10. század végén Ravennában született arisztokrata Romuald (a lombardiai  hercegi család sarja, később Szent Romuald) alapította azzal a céllal, hogy a rend tagjai magányosan, befelé fordulva, elmélyülten, imádkozva jussanak el a lelki tökéletességhez. Romuald egy megrázó esemény hatására lépett az aszkéta útra: édesapja megölt egy embert, és helyette vállalta a vezeklést, szerzetesnek állt. Az feltételezik, hogy Romuald a legszigorúbb szerzetesrendet kereste, ahol méltóképpen tudna vezekelni, de egyiket sem találta elég szigorúnak, ezért a saját útjára lépett. A történet alapján a toszkán hegyek között megpihent Maldolo gróf birtokán, és az itt átélt látomás alapján hozta létre az első remeteséget Campa Malduli néven. Látomásában mennyekbe vezető lépcsőt látott, amelyen fehér ruhás szerzetesek jártak fel s alá.

Szent Romuald
(Kép forrása: Wikipedia)

Viseletük miatt “fehér barátokként” vagy “fehér bencésekként” is emlegetik a kamalduli rend szerzeteseit. Fehér csuhában jártak, lábbeliként sarut vagy csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat viseltek. A remeték hosszú szakállt hordtak, a monostorban élők borotválták arcukat.

Kamalduli szerzetesek
Kép forrása: www.webumenia.sk

A rendet a kalapos király feloszlatta. Magyarországon leghíresebb kolostoruk Majkon található. Napjainkra nem sok követőjük maradt. Lengyelországban, a krakkói Bielanyn mindösszesen kilencen élnek kolostorukban, emellett a becslések szerint 182 nővér él Szent Romuald tanításai szerint, valamint vannak szerzetesek Amerikában, Indiában, Brazíliában és Tanzániában.

Fertőszéplakról a fehér bencések eltűntek, a kis kastély sem létezik, csupán emlékük maradt meg és a példájuk, hogy hogyan lehet a kontemplációt, a remeteélet magányát és a bencés regulát összhangba hozni.

Forrás: fertoszeplak.hu, turizmusmagazin.hu, wikipedia.org, majkikolostor.hu, szerzetes.hypotheses.org, vizpartifejlesztesek.blog.hu, webumenia.sk